Nőgyógyászati betegségek és Climax

Vérzészavarok, myoma, endometriosis

A vérzészavar az egyik leggyakoribb probléma, amelynek hátterében számos ok lehet. Ezek közé sorolandó a méh daganatai (mióma, polip, szarkóma, méhnyak-méhtestrák), a petefészek daganatai (ciszták, PCOS-policisztás petefészek, rosszindulatú daganatok), kismedencei gyulladások, méhen belüli eszközök, hormonáliszavarok, egyéb szervi betegségek, antikoaguláns kezelések, pszichiátriai betegségek és azok kezelései, stb.

Endometriózis

egynapos-sebeszet-ht-medical-center-budapest-17-kerulet-dr-mericli-metin-szulesz-nogyogyasz-05Az endometriózis legfőbb tünete az alhasi, akár deréktájra is kisugárzó fájdalom, amely különösen erős lehet közösüléskor vagy a menstruáció idejében. Az endometriózis gyakori kórkép, időnként teljesen tünetmentes is lehet. A betegek egy részében a fájdalom állandóan jelen van, sokszor igen kínzó erősségű. Az endometriózis teherbeesési problémákat, meddőséget is gyakran okozhat, ezért a korai diagnózis és szakszerű kezelés nagyon fontos.

Az endometrózis során a méhnyálkahártya szigetek a hasüreg bármely pontján elhelyezkedhetnek, tehát nemcsak a méh üregében. A nem megfelelő helyen elhelyezkedő nyálkahártyarészek is ugyanolyan változásokon mennek keresztül, mintha a méhűrben lennének, lényegében hasűri vérzést, görcsöket okozva. Az endometriózis általában a termékeny életszakasz betegsége, nem fertőző kórkép. Az endometriózis kialakulásnak pontos oka ismeretlen.

Endometriózis a hasüreg bármely részén kialakulhat, leggyakrabban azonban az alhasban léphet fel. Az endometriózis érintheti a petefészkeket, a petevezetékeket, de a hashártya belső felszínén is bárhol elhelyezkedhet. A kórkép különös veszélye, hogy összenövéseket, akár a petevezeték teljes elzáródását okozhatja, amely gyakran meddőséghez vezet. Az endometriózis által okozott összenövések igen súlyos fájdalmakat okozhatnak, amelyek fájdalomcsillapítókra sem szűnnek meg. Gyakori, hogy az endometriózis kapcsán – időnként nagyméretű – úgynevezett „csokoládéciszta” alakul ki. Ennek oka, hogy az alvadt vér a ciszta üregében felgyülemlik, és barnás-feketés elszíneződést okoz. Az endometriózis által okozott ciszták csak műtéttel távolíthatók el.

nogyogyaszati-betegsegek-climax-ht-medical-center-budapest-17-kerulet-dr-mericli-metin-szulesz-nogyogyasz-02Alhasi fájdalmak, illetve a korábbiakban is részletezett panaszok esetén tapasztalt nőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni, aki a laparoszkópos (hastükrözés) beavatkozásokban is jártas. A diagnózis felállításában segítséget nyújtanak a képalkotó vizsgálatok (ultrahang, MR-, vagy CT-vizsgálat). Az endometriózis kezelésekor napjainkban már előnyben kell részesíteni a laparoszkópos módszereket, mivel ezek után igen rövid a felépülési idő és lényegesen csekélyebb a műtét utáni fájdalom. A laparoszkópia esztétikai szempontból is előnyösebb. Előfordulhat, hogy az endometriózis kiterjedt elváltozásokat, nagyfokú összenövéseket okozhat, amely megnehezíti a műtéti megoldást. Műtét során, az elváltozás kiterjedtségétől függően a bél-, a húgyvezeték, vagy a húgyhólyag sérülése is felléphet, ennek ellátására is csak nagy gyakorlatú szakorvos képes. Bár az endometriózis által okozott elváltozások többsége műthető laparoszkópia útján, előfordulhat, hogy nehéz műtéti helyzet esetén hasmegnyitás is szükséges lehet.

Az első vizsgálat alkalmával általában tapintásos vizsgálat és hüvelyi ultrahangvizsgálat történik. Amennyiben az ultrahangvizsgálat során cisztát észlelnek, általában javasolt tumormarker vizsgálatokat is végeztetni. A tumormarkerek olyan jelzőanyagok, amelyek vérből meghatározhatók és szintjük utalhat az elváltozás eredetére. A korábbiakban igen gyakran vizsgálták a CA-125 marker szintjét, azonban ez önmagában nem alkalmas az endometriózis kórismézésére. Endometriózis gyanújakor célszerű ezért ezt a vizsgálatot kiegészíteni a HE4-marker vérszintjének mérésével is.

Az endometriózis pontos diagnózisa csak műtét (laparoszkópia) során állítható fel. A műtét során lehetőség nyílik arra, hogy az észlelt elváltozásokból szövettani mintavételt is végezzenek, illetve az elváltozásokat eltávolítsák. A laparoszkópia során általában megszüntethetők, vagy jelentősen csökkenthetők (oldhatók) az endometriózis okozta összenövések, illetve eltávolíthatók a korábbiakban említett elváltozások (ciszták). Bizonyos esetekben a műtét után gyógyszeres (hormonális) kezelésre is szükség lehet, amelynek célja az endometriózis által okozott gócok megszüntetése, vagy méretük csökkentése. Az esetek egy részében fogamzásgátló tabletták szedésével is jelentősen csökkenthetők, vagy megszüntethetők az endometriózis okozta panaszok. A kezelés kiegészíthető fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő készítmények alkalmazásával is. Az endometriózis hatékony kezelésére egyéb, alternatív kezelési módszerek nem állnak rendelkezésre, ilyen panaszok esetén tehát feltétlenül nőgyógyász szakorvoshoz forduljon! A túlkésőn felállított diagnózis és a nem szakszerű kezelés akár visszafordíthatatlan állapothoz, nehezen kezelhető fájdalomhoz, meddőséghez vezethet!

Szexuális úton terjedő betegségek, kismedencei gyulladások (PID)

Szexuális úton terjedő betegségek közül szifilisz, gonorrhoea, chlamidia, humán papilloma vírus (HPV), herpesz, hepatitis , HIV, mycoplasma, ureaplasma, trichomonas, gombák, hüvelyi vegyes bakteriális fertőzés, stb.-t érdemes megemlíteni. Ezek kapcsán kialakuló kismedencei gyulladások komoly panaszokkal és következményekkel (krónikus alhasi fájdalom, kismedencei tályog, fájdalmas közösülés, meddőség, stb) is járhatnak.

Gomba-, baktérium-, vírus és parazita fertőzések

Gombák közül candida albicans a leggyakoribb típus. A hüvelyi gombás fertőzés kialakulásában bizonyos hajlamosító tényezők is szerepet játszhatnak. Ismert hajlamosító tényezők: immunhiány, cukorbetegség, fogamzásgátló tabletták, terhesség, túlzott szexuális tevékenység, stb. Bakteriális fertőzések legtöbbször vegyesek, gardnerellát érdemes megemlíteni. Leggyakoribb parazita a trichomonas. Levett kenet illetve tenyésztés vizsgálatok diagnózis felállításában segítségünkre lehetnek.

Petefészek ciszták és daganatok

Petefészek daganatai képeznek a szélesebb spektrumot a daganatok közül. Szimplex cisztától rosszindulatú daganatig többféle elváltozással találkozunk. Leggyakoribb és egyben legszerencsésebb kép az ún. funkcionális petefészek ciszta, amely menstruáció után spontán vagy egyszerű kezelésekkel megoldódik. Egyéb petefészek ciszta esetén műtétre van szükség, legtöbbször laparoszkópiára, illetve szükség esetén és a rosszindulatú daganatoknál hasmegnyító (laparotomia) műtétre.

Változókori problémák, hormonpótló kezelések

Változókor általában 45-50 év között praemenopausa és a vérzés teljes kimaradása esetén klimaxról beszélünk. Kezdeti szakaszban különböző vegetatív tünetek jelentkeznek, amelyek közül hőhullám, ingerültség, alvászavar, nemi vágy csökkenés a leggyakoribb. Vérzészavar sem ritka jelenség. Változókor kezelésére alkalmas növényi ösztrogéneket tartalmazó készítmények általában tüneti kezelésre lehetnek alkalmasak, ezeket recept nélkül is lehet kapni. Egyéb esetekben lágy és biológiailag aktívabb ösztrogének pótlására van lehetőség. Bár hormonpótlásnak lehetnek ellenjavallatai, emiatt a kezelés megkezdése előtt alapos kivizsgálásra van szükség. Mammographia, nőgyógyászati vizsgálat és hüvelyi ultrahang, csontsűrűségi (ODM) vizsgálat és labor vizsgálatokat el kell végezni. Kísérő szervi betegség esetén szakorvosi konzílium és véleményezésre van szükség.