Emlőrák
Az emlőrák a középkorú nők leggyakoribb rosszindulatú daganata és a leggyakoribb haláloka. Magyarországon évente több mint 5000 új esetet ismernek fel és kb. 2300-an halnak meg emlőrákból kifolyólag Fokozott a kockázat azoknál, akiknek a családjában elsőfokú rokonok között emlőrák fordult elő. A mellrák ritkábban fordul elő azon nők között, akinek későn jelentkezik az első menstruációjuk és hamarabb érik el a menopauzát. Azok között viszont gyakoribb az előfordulás, akik nem vagy csak későn szülnek és nem szoptatnak. A túlsúly hajlamot jelent. A hormonpótló kezelések és az emlőrák bizonyos típusai kialakulása közötti kapcsolat évek óta különböző kutatások témája. A tartós gyógyulás szempontjából alapvető fontosságú a korai felismerés. Ehhez elengedhetetlen az emlők önvizsgálata, melyet a menstruáció lezajlása utáni időben célszerű elvégezni. Felmerülő emlőcsomó esetén orvosi manuális áttapintás után az elváltozás pontosítása további vizsgálatokkal (ultrahang, mammográfia, tűbiopszia) lehetséges. Kóros esetben korai diagnózis esetén elég lehet csak a daganatos csomót eltávolítani, az ép emlőállomány megtartása mellett, a teljes gyógyulás reményével. Az emlőrák szűrésként elfogadott mammográfia vizsgálatot 40 év felett kétévente (családi előzmény esetén évente), 50 év felett évente javasolt végezni.
Mammográphia
A mammográphia a mell vizsgálatára kifejlesztett vizsgáló eljárás, melynek során a női emlőről natív röntgenképek készülnek
A mammográfia legfontosabb feladata az emlőrák felfedezése. Tünet és panaszmentes nők vizsgálata a szűrőmammográfia, melyet a 45- 65 év közötti nők körében ajánlatos elvégezni kétévente.
A mammográfia előnyei:
• Magas diagnosztikus pontosság (klinikai gyakorlatban 90%-os, szűrővizsgálatban 80%-os valódi pozitív arány)
• Az emlőrák a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan 2 évvel korábban diagnosztizálható
• Tudományos bizonyítékok alapján a rendszeresen ismételt mammográfiás szűrés az emlőrák halálos kockázatát felére csökkenti.
A mammográfia hátrányai:
• Ionizáló sugárterhelés, mammográfiás szűrés sugárkockázata csekély, de fennáll.
• Emlőfájdalom esetén az emlőkompresszió panaszt okozhat.
• A módszer bizonyos hibákat rejt magában, minden ötödik emlőrák rejtve maradhat (oka rendszerint a tömör emlőállomány, a tünetmentes vagy tünetszegény daganat. Az egyszeri mammográfiás szűrés nem véd meg egy esetleges későbbi daganattól (ezért szükséges a vizsgálat rendszeres ismétlése) Az emlőrák progresszív betegség, azaz nem mindjárt kezdetben, hanem csak későbbi fejlődési szakaszában válhat szisztémássá. Prognózisát a tumor mérete, a nyirokcsomók állapota és a szövettani jelleg (grade) határozza meg. E három közül az első a legtöbbet jósló: 1 cm- nél kisebb daganat esetén a túlélés közel száz százalékos. Az eredményes gyógykezelés legfontosabb kelléke tehát a minél korábbi felfedezés. Abban az esetben, ha a mammográfiás felvételen valamilyen eltérés észlelhető, további kiegészítő vizsgálatok válnak szükségessé. Többirányú nagyított felvételek és ultrahang vizsgálatot követően szükséges lehet a biopsia elvégzése is. A biopsia egyik fajtája a sejt mintavétel, a másik fajtája az un. core biopsia, mely szövettani eredményt biztosít. Néhány esetben szükségessé válhat az emlő MRI (mágneses rezonancia) vizsgálata, mely hason fekvő helyzetben, vénás kontrasztanyag adásával végezhető el. Az átlagosnál magasabb kockázatú nők szűrésére (familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció hordozás, kórelőzményben szereplő emlőrák): 30 éves kor felett évente javasolt a mammográfiás szűrés, szükség esetén ultrahanggal, esetleg MRI–vel kiegészítve.