A betegség legtöbbször hormonális egyensúlyzavar talaján alakul ki, általában változókor körüli vagy utáni hölgyeknél, de előfordul fiatalabb korban is. A méhtest rák gyakrabban fordul elő túlsúlyos, dohányzó, magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedő nőknél. Kialakulása után hosszú ideig nem ad más szervekbe áttétet, ezért prognózisa a méhnyak ráknál, ill. egyéb nőgyógyászati rákoknál lényegesen jobb.
A legelső tünet általában a rendellenes méhvérzés. Előfordul, hogy a szűrővizsgálatok során (hüvelyi ultrahang) észlelt vastagabb méhnyálkahártya felhívja figyelmet a betegség esetleges kialakulására. Ezért bármilyen gyógyszeres kezelés előtt, minden kóros méhvérzés – főleg ha az a változó kor körül vagy a rendszeres menstruációk megszűnése után hónapokkal, esetleg évekkel jelentkezik – és kórosan megvastagodott méhnyálkahártya esetén szövettani tisztázásra van szükség. Kürettel nyert szövettani lelet adja meg a pontos kórismét. Ha ennek kapcsán méhtest rák igazolódik, úgy a méhet és a függelékeket műtétileg el kell távolítani, szükség esetén kiegészítő sugárkezelést kell alkalmazni. Esetenként a páciens állapota hormonkezelést is igényelhet. Korai felismerése esetén az egyik legkedvezőbb kimenetelű nőgyógyászati ráknak tartjuk. Hüvelyi ultrahang vizsgálat a betegség korai felismerésében jelentős szerepet játszhat.