- Küret
- Terhességmegszakítás (abortusz)
- Méhszájplasztika
- Konizáció (loop és késes)
- Hüvely és gátplasztika
- Méheltávolítás (hasi, hüvelyi és laparoszkópos)
- Laparoszkópia (diagnosztikus és operatív)
- Hiszteroszkópia
- Petefészek műtétek (hasi és laparoszkópos)
- Szeméremtest műtétek (vulvectomia, Bartholin ciszta)
A nőgyógyászai műtétek jelentős része egynapos sebészeti beavatkozásként elvégezhető, tehát az illető a műtét után 4-6 órával kísérővel haza tud menni. A leggyakoribb nőgyógyászati beavatkozás az ún. egészségügyi küret több okból történhet. A méhszájplasztika a méhszájnál észlelhető problémák, szülési sérülések, méhszájsebek, HPV okozta elváltozások, dysplasiák, méhszájpolipok, stb esetén válhat szükségessé. Ez két módon lehetséges. Az egyik sebészi (hidegkéses), a másik elektromos (loop konizáció). A hüvely plasztikai műtétjei szintén több okból történhetnek. Szülés utáni tág hüvely, amely záró funkció hiány mellett szexuális problémákat is okoz és nem utolsósorban a külső hatásokkal szemben sem védi eléggé a hüvelyt, így fertőzéseknek ad teret. A csökkent gátizom tónus nagymértékben csökkentheti az intimtorna hatékonyságát. Főleg nehéz hüvelyi szülések következményeként kialakulhatnak mellső és hátsó hüvelysérvek is, amelyek vizelet visszatartási nehézséggel vagyis inkontinenciával járnak együtt. Fiatal korban ezek a tünetek halványabb színezetűek és változókor körül ill. után fokozódnak. Így nyilvánvaló, hogy milyen fontos a hüvely anatómiájának helyreállítása plasztikai műtét útján. Szintén egynapos sebészet keretében elvégezhető a terhesség megszakítás (abortusz), amely a törvények által előírt adminisztrációt követően 12. hétig történhet meg. Az egynapos sebészeti műtétek nagy része rövid intravénás altatás alatt történik. Bizonyos nőgyógyászati betegségek a méh eltávolítását tehetik szükségessé, mely hüvelyi- hasi műtét ill. laparoszkópia útján lehetséges.
Adott esetben egyénileg változó, hogy melyik módszer lesz a legelőnyösebb. Méheltávolítást kórházi háttér mellett szabad elvégezni. Az endoszkópos eljárások egyre nagyobb teret kapnak nőgyógyászati operatív repertuárban, diagnosztikus és therápiás szinten egyaránt. Laparoszkópia (hastükrözés) során a hasfalon ejtett néhány 5-10 mm-es metszésen keresztül a hasüregbe vezetjük a kamerát és a műtéthez szükséges műszereket. Biztonságos működéshez szükséges a hasüreget színdioxiddal feltölteni, emiatt előfordul, hogy műtét után vállra sugárzó fájdalomra panaszkodik a páciens. Ez a panasz általában pár napon belül spontán elmúlik. Egy másik endoszkópos eljárás a hiszteroszkópia, amely méhszájon keresztül a méhbe behelyezett kamerával rendelkező speciális műszerekkel végzett diagnosztikus és operatív beavatkozás.