Magyarországon évente közel 2000 asszony hal meg a női nemi szervekből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt, s ezek között a méhnyak rák fordul elő a legjelentősebb számban. Napjainkban elvileg egy nőnek sem volna szabad méhnyak rák következtében meghalnia, hiszen a méhnyak anatómiai helyzete és a mindenki számára elérhető szűrővizsgálati lehetőségek révén korai felismerésre kerülhet sor.
Az utóbbi években megjelent tanulmányok egyre nagyobb számban feltételezik, sőt bizonyítják a HPV (humán papilloma vírus) szerepét (akár 100%-ban) a méhnyak rák kialakulásában. Említésre méltó rizikófaktorok közé tartózik a gyakori és felelőtlen szexuális partner- váltogatás, a nem kielégítő szexuális higiéné, egyéb vírusfertőzések (pl. herpesz), szülés kapcsán kialakult, nem megfelelően ellátott méhszájsérülések.
Bizonyos tünetek is utalhatnak a betegség kialakulására. Ezek közé tartozhat állandósult sárgás-véres folyás, vérzészavar, közösülés utáni vérzés, fájdalmas közösülés, ill. alhasi fájdalom, de nem ritka tünetmentesség sem (korai stádium).
A méhnyak rák szűrővizsgálata a nőgyógyászati vizsgálat kapcsán levett citológiai kenet és a méhnyak területének kolposzkóppal történő átvizsgálása révén történik. Egy kóros citológiai lelet nem jelent feltétlenül egyet a méhnyak rákkal! Súlyos fokú méhnyak gyulladás és hormonhiányos állapotok kapcsán is észlelhetők ugyanis a sejtelváltozások, melyek a rosszindulatú folyamatokra jellemzőek . A citológiai kenetben észlelt eltérés csak a rosszindulatúság gyanúját veti fel, a pontos kórismézés: a daganat esetleges megléte, kiterjedtsége csak szövettani vizsgálat után lehetséges. HPV tipizálása fontos lehet, mert legtöbb méhnyak rák magas rizikójú HPV-vel fertőzöttek köréből alakul ki. Ezeket a hölgyeket veszélyeztetettként kell számon tartani és gyakrabban ellenőrizni.
Kolposzkópos ill. citológiai eltérés esetén általában conisatio és curettage (kúp alakú kimetszés méhnyakból egyidejű méhkaparással) elvégzése szükséges. A conisatiót egyéni mérlegeléssel akár elektromos módszerekkel is lehet elvégezni (loop conisatio). Bár ezt komoly citológiai eltéréseknél nem ajánljuk. A korai időszakban felismert méhnyak rák esetében a kúp alakú kimetszés nem csak szövettani tisztázást jelent, hanem igen gyakran végleges megoldást is eredményez. Ha a szövettani lelet azt mutatja, hogy a rosszindulatú elváltozás a kimetszett méhnyak részen túl is terjed, úgy a méh és mindkét oldali petefészek és petevezető (függelék) eltávolítására, akár un. Wertheim műtétre is szükség van. A betegség előrehaladottabb formáiban sugárkezelés is szóba jön – ezekben az esetekben azonban a gyógyulási esélyek lényegesen rosszabbak.
Citológiai szűrővizsgálat menete:
A méhnyak szűrővizsgálata két részből áll. Először nőgyógyász szakorvos erre a célra szolgáló eszköz, a kolposzkóp – erős megvilágítással rendelkező „nagyító” – segítségével tüzetesen átnézi a méhszáj és a méhnyak felszínét, majd egyszerű eszközzel kenetet, azaz sejtmintát vesz a méhszáj felszínéről, valamint az ún. méhnyak csatornából, amely a méhszáj kolposzkóppal nem látható része. A kenetet citológiai (sejttani) laboratóriumba küldik el, ahol azt mikroszkóppal megvizsgálják; ez a szűrővizsgálat második része.
Ezzel a fájdalommentes, összetett, mégis egyszerű módszerrel felismerhetők, a méhnyak olyan rendellenességei is, amely tüneteket és panaszokat még egyáltalán nem okoz, ám belőle – akár sok-sok évvel később – méhnyak rák alakulhatna ki, amelynek Magyarországon még napjainkban is évente mintegy 500 asszony esik áldozatul. Ezek a korai rendellenességek meggyógyíthatók, és ilyen módon megelőzhető a méhnyak rák kialakulása.
HPV szerepe a méhnyak rák ill. condyloma kialakulásában, szűrése és védőoltások:
A méhnyak rák nagyon lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki és így azon daganatos betegségekhez tartozik, mely időben észlelve 100%-ban gyógyítható. Magyarországon évente 1000-1100 új méhnyak rákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. A felfedezett betegek egy része már alig, vagy egyáltalán nem gyógyítható, mivel a rákos megbetegedés előrehaladott állapotában van. A méhnyak rák kialakulása egyértelmű összefüggésbe hozható a méhnyak környékén kialakuló HPV vírusfertőzéssel. A rákos megbetegedések esetén szinte minden esetben kimutathatóak a sejtekben a HPV fertőzés jelei. Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a HPV fertőzés nem egyenlő a méhnyak rák kialakulásával! A HPV fertőzés csak abban az esetben okozhat elváltozásokat, ha hosszú ideig fennáll. Az esetek több mint 95%-ában a szervezet 12-15 hónap alatt legyőzi a fertőzést, de ha a fertőzés fennmarad, még akkor sem feltétlenül alakul ki a rák. A legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik már fiatal korban elkezdték a nemi életet, gyakran váltogatják szexuális partnereiket, illetve a többször szültek (méhszáj szülési sérülése okán). Fontos szerepet játszik a dohányzás, mely során a lokális keringéselégtelenség gyengíti a HPV fertőzésre adott immunválaszt. További tényező lehet a hormon tabletták szedése, HIV fertőzése, a szexuális higiéné hiánya és a vese transzplantációs állapotok.
A condylomák vagy genitális szemölcsök ugyan az életet nem veszélyeztetik, azonban súlyos testi és lelki terhet rónak az érintettekre, akiknek száma Magyarországon is jelentős a bőrgyógyászok, nőgyógyászok, urológusok rendelésein becslések szerint százezernél is több condylomás beteg fordul meg.
A condyloma acuminatum ellátása orvos és beteg számára egyaránt embert próbáló feladat, ugyanis az esetek mintegy 60 százalékánál a betegség visszatér, de az is gyakran előfordul, hogy nem reagál az alkalmazott terápiára.
A condyloma tünetei a fertőzést követően általában hónapokkal később alakulnak ki a nemi szerveken, a gáton, a lágyékban, a végbélnyílás környékén jellegzetes bőrszínű, szemölcsös növedékek jelentkeznek, melyek száma és nagysága igen változó lehet. A fertőzés oly módon következik be, hogy a humán papillóma vírus a szexuális együttlét során, a nyálkahártyán, bőrön kialakuló apróbb sérüléseken keresztül behatol a hám alapi sejtrétegébe, ahol hosszabb- rövidebb ideig nyugvó állapotban marad, majd szaporodásnak indul, ami a hámban növedék keletkezését váltja ki. Mivel a vírus szaporodása nem jár sejtpusztulással, az immunrendszer számára „rejtve marad” a folyamat, és nem védekezik. A növedéket tehát orvosi segítséggel kell eltávolítani.
A condyloma kezelésére használatos eljárások egy része műszeres beavatkozást jelent (égetést, fagyasztást, lézeres eltávolítást, kimetszést), másik része sejtosztódást gátló szerek (pl. podophillin) alkalmazása.
A makacs, kezelésre rosszul reagáló, visszatérő esetekben a helyi immunválaszt serkentő szer lehet hatásos, ám ez egyelőre igen költséges. További kezelési nehézségeket okoznak a hüvelyben, húgycsőben, végbélben kialakuló növedékek.
Jelenleg elérhető négykomponensű vakcina védelmet biztosít a méhnyak rák 70 százalékáért felelős – 16-os és 18-as – típusok mellett, a condylomák több mint 90 százalékáért felelős – 6-os és 11-es – típusok ellen is. Kétkomponensű vakcina csak 16-os és 18-as- típusok ellen biztosít védelmet.
A HPV védőoltással a genitális szemölcsök kialakulását előidéző 6-os és 11-es típusú humán papillóma vírus okozta fertőzés is megelőzhető. Az oltást három részletben adják be, az első és a második között két hónapnak, az első és a harmadik között fél évnek kell eltelnie. A vakcina elsősorban a még szexuális életet nem élő serdülőknek javasolt, de már szexuális életet élő hölgyeknek is ajánlatos negatív HPV DNS teszt birtokában..
Tekintve, hogy a vírus hordozói férfiak is lehetnek, akiknél a HPV pénisz- és végbélrákot okozhat, érdemes a 9-15 éves fiúkat is beoltani. A vakcina a humán papillóma vírus hatására már kifejlődött betegség kezelésére nem alkalmas, és nem helyettesíti az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálatot.
